orota002.jpgorota004.jpgorota005.jpgorota008.jpgorota016.jpgorota022.jpgorota026.jpgorota030.jpgorota031.jpgorota042.jpgorota045.jpgorota047.jpgorota051.jpgtil15.JPGtil26.JPG

Ismertető

      Rendezetlenül szétszórt kis házakban itt olyan emberek laknak, akik valójában véres verejtékkel keresik kenyerüket, de azért ők mégis ragaszkodnak e kopáron rideg bércekhez, mert a szülőföldjük, mert ahhoz a honszeretet és múlt emlékei csatolják, miért annyira kedves előttük, hogy a kínálkozó jólétért sem adják oda. Orotva sokunknak ismeretlen névként csenghet, mivel nagyon kevesen tudnak, hallottak eddig valamit is róla. Tudatában állok annak, hogy éppen az ellőbb leírt ok miatt, nehéz lesz érdekesen írni róla. E rövid monográfia (falurajz, falutörténet) megpróbál ízelítőt nyújtani Orotva történetéről, egyházi vonatkozásairól, népművészetéről, kultúrájáról. Persze leírásom nem tekinthető tudományos munkának, a földet, hegyet, tiszta levegőt, tehát a természet szerető emberekhez szól, akik a munkától sem riadnak vissza, hisz tudjuk, a föld meghozza gyümölcsét. Mindenekelőtt a falu nevének jelentését kell, megvizsgáljuk. A földművelő ember számára a legnemesebb és legörömtelibb munka az aratás, Orotva neve ebből a szóból származik:Aratás —  Orotás — Orotva

    Aratni annyit jelent, mint begyűjteni munkánk gyümölcsét; Orotva esetében ez úgy valósult meg, hogy az ide telepedők le kellet, arassák a magas füves növényzetet, hogy mozgásteret biztosítsanak maguknak. Megkérek mindenkit egy közös aratásra és remélem mire a dolgozat végére érünk mindenki gazdagabb lesz legalább egy búzaszemmel.

“Jövőnk kulcsa a múltunk.”

    Ahhoz hogy egy népet megismerjünk, meg kell, ismerjük a múltját, történelmét, ennek függvényében meg tudjuk ítélni milyen alapokra, építhetnek. Körülbelül 1800-tól vannak írásos adatok Orotva létezéséről (azonban ekkor még szak, mint telep említhető). Vannak arra utaló nyomok, hogy már a rómaiak is ismerték az orotvai utat, mivel ez Borszék felé vezet. A rómaiak jó útként emlegetik, aminek valószínű hadászati szempontból volt jelentősége. Nincs nyom arra, hogy már ekkor lakott terület lett volna, a rómaiak nem telepedtek le itt és a mi őseink pedig nem a mezőgazdaság kifejlesztésével kezdték a letelepedést. Ha a falu mai területét nem is használták lakhelyül, a faluhoz közeli Tászok tetőnek pogány őseink számára istentiszteleti jelentősége volt. A tetőnek megvannak a kultikus adottságai: - keletre való kilátás- szent víz .Ehhez hasonló hely még több található Erdélyben, pl. Csíksomlyó. Kultikus jelnek tekinthető az itt található írásos kövek, amelyekkel már számos kutató, régész, történész foglalkozott. Reális magyarázatot nem tudtak adni ezek jelenlétére, mivel a mélyebb kutatás előtt a román hatóság ellenséges érzülete miatt eltávolítatta a köveket (pl. a salamási iskola alapzatát képezik).  Az itt lakó emberek közül sokan tudtak ezekről a kövekről, egy idős asszony napokig tud mesélni a témáról, majdhogynem misztikus jelentéssel bír számára. Akármi is legyen a közhiedelem, hogy ha bizonyítani tudnánk, hogy a kövek hunkori leletek (rovásírások) ez nagy fegyver lehetne a románokkal szemben, akik elsőbbség jogán magukénak vallják ezt a földet, minket pedig idegentől tolvajig mindenek elneveznek.

E hegyek alján húzódik el Orotva völgye…

 

Ezek körül vannak szétszórva az Orotva szerény házikói…

 Ma már Orotva falu, közigazgatásilag Gyergyóditró községhez tartozik. A falu a gyergyói- havasokban fekszik, Gyergyóditrótól 9 km-re észak irányba. A falu teljes egészében beilleszkedik a hegyi tájba. A település házai az erdők alatt helyezkednek el, ahol ki vannak téve a természet veszélyeinek (pl. medvejárás). A falu környékére a meredek, sziklás lejtők, vadvizű hegyi patakok, erdővel borított területek a jellemzők. Geológiai szempontból fontos a falu nyugati irányban elhelyezkedő, ma már nem működő kutatási bánya, mely érdekes kőzetek, és ásványokat rejt magába, és melyek meddőhányóiból lehet következtetni a mélyben levő kőzetekre is (pl. szienit, hornblendit, pirit, stb.). Földrajzilag, de főleg geomorfológiailag a falu környezete hűen megmutatja a kristályos és a magmatikus kőzeteken kialakuló domborzati formákat (lekerekített hegycsúcsok, nyergek, mélyre bevágó patakok). A falu környékén levő növényvilág, állatvilág és a talaj teljes mértékben a hegységre jellemző. A település környékén levő növények főleg a fenyőfélék (lucfenyö-picea abies, közönséges erdélyi fenyő-pinus silvestris, jegenye fenyő abies alba, közönséges boroka-juniperus communis), ezen kívül a tisztásokat, kaszálókat és legelőket alkotó fűfélék (pl. vízi harmatkása- glyceria maxim, egynyári perje- pópa annus, csomó ebit- dactylis glomerata, stb.). Az itt élő álatok közül megemlíthetők: barnamedve- urdus arctos, szarvas cervus elaphus, vaddisznó sus scrofa, őz-caprolus capreolus, hiuz-linx linx, stb. A falu környékén különböző területekre különböző talajtípus jellemző, pl. a fenyőerdők alatt erdőtalajok találhatok (pl. savanyú barna erdőtalaj, agyagbemosódásos barna erdőtalaj), a meredek, sziklás lejtőkre a köves, sziklás váztalaj és a földes kopár (regszol) jellemző a lejtős kaszálós területekre a fekete réti talajjellemző, míg a nem meredek sekély kaszálókra a glej talaj és a pangó vizes talajjellemző. A szántok talaja változó: lehet jól munkálható homokos talaj, közepesen munkálható vályogos és nehezen munkálható agyagos talaj. A falut körbefogó szép földrajzi környezet kutatási területet nyújthat geográfusoknak, geológusoknak, és más természettudományi kutatoknak.

 

“Itt az emberek azt akarják megmutatni, hogy erős akarattal a lehetetlent is ki lehet vinni.”

 

 1800 körül a vállalkozó szellemű Fülöp András telepedett le és vashámort működtetett, ami anyagiak hiányában megbukott. A bányászkodást a fia Ferenc, és komája (?): Simon Géza folytatták. Fülöp Ferenc fia Sándor volt Orotva első egyházgondnoka ő már vízmalmot és cséplőgépet működtetett. A második családot Siklódik jelentették. Az öreg Siklódi Gábor költözött ki Ditróból szenet égetni. A családra rámaradt a “Szenes” gúnynév, a birtokait is erről nevezték meg. Illyés Alajos 1906-ban költözött ki Ditróból. Fia, Illyés Péter egyházgondnok volt és nagy nyomot hagyott maga után a faluba. Az első szentmisét Illyés Alajos házában tartották. Majd más házaknál is volt templomozás. 1925- től a kápolnába hallgatták a szentmisét. A borszéki és hodosi egyházi helyzethatással volt a falu lelkészi látogatottságára. Az első iskola szintén Illyés Alajos házában működött. Kultúrotthon is működött 1935-től. A falunak ma alig 650-es a lélekszáma, de kultúrája színes, változatos: 120 népdalt, rengeteg mondókát és régi szokást őriznek az itt lakok. A fiatalok próbálnak új lendületet adni a kultúra és a hagyomány ápolásának, ez a lendület, remélem, erőt ad nekik az ottmaradáshoz.

 

Csibi Ferenc XII. osztályos tanuló (Puskás Tivadar Iskolaközpont-Ditró)

Minden jog fenntartva - orotva.ro 2014