About us

Orotva a 18. század végi és 19. század eleji falukirajzás eredményeként alakult ki a szénacsinálásra, állattenyésztésre használt területeken. Első telepesei erdőirtással, szénégetéssel foglalkoztak, innen származik a falu neve is. Az ortás, irtás névből alakulhatott ki. Mint szórvány alakult ki és hosszasan terjeszkedik a völgybe. A 850 m tszf. feletti magasságban kialakult település az Orotva és Halaság- patakok völgyében található.


Az első lakosokat az 1830-as évekből említik az ekkor még Bányahegynek nevezett településen. Az első családok nevei: Illyés, Fülöp, Simon, Török majd a Puskás és Köllő nevek ismeretesek. Orotvához tartozik Tilalmas is, közel 70 házzal.
Fontos szerepe volt a falu határában működő bányának, ugyanis a település gazdag építőkövekben, radioaktív ércekben. Eleinte a thóriumot termelték ki, majd az 1900-1980-as években szenet.

Az erdőkitermelés 1912-ben keskeny vágányú vasútvonal megépítését tette szükségessé, mely 54 éven át szolgálta a fa szállítását a hodosi fűrészgyárhoz. A bányaművelés és az intenzív erdőkitermelés, az állattenyésztés kedvezőbb feltételei csábították a ditrói lakosokat a kitelepedésre. Az 1780-as években kialakuló falu lakóinak száma 1992-ben 692 fő volt.


A falu villamosítása az 1978-80-as években fontos lépést jelent a népesség stabilitása végett. A gyerekeket magánlakásokban, kultúrotthonban tanítatták, hiszen a falu iskolaépületet csak 1959-ben kapott. A hitélet gyakorlására pedig Ditró filiájaként került sor: a szentmiséket magánházaknál végezték el. Az 1900-as évek elején már haranglábbal rendelkeztek. Az 1925-ben épített kápolnájuk iskolai, hitéleti célokat szolgált. Az idők folyamán a plébánialak is megépül, 1970-től már önálló plébániaként működik és a régi templom helyébe 1973-tól új templom épült.


Népi gyógyítok, természetgyógyászok közül híres volt Siklódi Rozália, őt követte Puskás Mária, majd Csibi Imre.

2020 © Orotva.  Created by: repyx